Fertőző betegségek epidemiológusaként és közegészségügyi tudósként komoly aggodalmaink vannak a jelenlegi COVID-19 politikák, intézkedések káros testi és lelki egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Olyan megközelítést javaslunk, amelyet fókuszált védelemnek hívunk.
A világ minden tájáról (politikai hozzátartozástól mentesen) érkezve karrierünket az emberek védelmére fordítottuk. A jelenlegi lezárási és korlátozási politikák pusztító hatással vannak a rövid és hosszú távú közegészségügyre, a szociális és gazdasági károkról nem is beszélve. Az eredmények (hogy csak néhányat említsünk) alacsonyabb gyermekkori oltási arányokat, romló szív- és érrendszeri betegségeket, kevesebb rákszűrést és romló mentális egészséget eredményez – ami az elkövetkező években nagyobb halandósághoz vezet, mint amit jelenleg a vírussal kapcsolatban észrevehetünk. A munkásosztály és a társadalom fiatalabb tagjai viselik a legnagyobb terhet. A diákok iskolától távol tartása súlyos igazságtalanság.
Ezeknek az intézkedéseknek az oltásig történő fenntartása helyrehozhatatlan kárt okoz és a hátrányos helyzetűeket aránytalanul károsítja.
Szerencsére egyre jobban megértjük a vírust. Tudjuk, hogy a COVID-19 okozta halálozási ráta több mint ezerszer nagyobb az idősekben és a kóros betegségekkel küzdő emberek számára, mint a fiatalokban. Valójában a gyermekek számára a COVID-19 kevésbé veszélyes, mint sok más ártalom, beleértve az influenzát is.
Amint az immunitás felépül a lakosságban, csökken a fertőzés kockázata mindenki számára – beleértve a veszélyeztetteket is. Tudjuk, hogy minden populáció végül eléri a nyájimmunitást – vagyis azt a pontot, amikor az új fertőzések aránya stabil ó. Ezt ugyan egy vakcina segítheti, de nem függ tőle. Célunk ezért a halandóság és a társadalmi károk minimalizálása kell hogy legyen, miközben a populáció eléri a nyájimmunitást.
A legegyüttérzőbb megközelítés, amely kiegyensúlyozza a teljes népesség immunitásának elérésével járó kockázatokat és előnyöket, az az, hogy lehetővé teszi, hogy azok, akiknek a halálveszélye minimális, normális életüket élhessék, így természetes fertőzés útján építsék fel a vírussal szembeni immunitást, miközben jobban védjük azokat, akiknél a legmagasabb a kockázat. Ezt hívjuk Célzott Védelemnek.
A kiszolgáltatottak védelmére irányuló intézkedéseknek a COVID-19 közegészségügyi válaszainak központi céljának kell lenniük. Például az idősek otthonainak fel kell szerezniük a megszerzett immunitással rendelkező személyzetet, és gyakran el kell végezniük a többi személyzet és az összes látogató vizsgálatát. A személyzet rotációját minimalizálni kell. Az otthon élő nyugdíjasoknak élelmiszert és egyéb alapvető cikkeket kell házhoz szállítani. Ha lehetséges, a családtagokkal inkább kívül, mint benti térben kell találkozniuk. Meg lehet valósítani az intézkedések átfogó és részletes felsorolását, beleértve a többgenerációs háztartásokra vonatkozó megközelítéseket is – ez a közegészségügyi szakemberek körébe és képességeibe beletartozik.
Azoknak, akik nem veszélyeztetettek, azonnal meg kell engedni, hogy a szokásos módon (a járvány előtti mederben) folytassák az életüket. Az állomány immunitási küszöbének csökkentése érdekében mindenkinek gyakorlnia kell az egyszerű higiéniai intézkedéseket, például a kézmosást. Emellett kiemelten fontos, hogy aki betegnek érzi magát, maradjon otthon. Az iskoláknak és egyetemeknek nyitottaknak kell lenniük a személyes oktatásra. A tanórán kívüli tevékenységeket, például a sportot, folytatni kell. Az alacsony kockázatú fiatal felnőtteknek normálisan kell dolgozniuk, nem pedig otthon. Az éttermeknek és más vállalkozásoknak meg kell nyitniuk. A művészeti, zene-, sport- és egyéb kulturális tevékenységeknek folytatódniuk kell. A veszélyeztetettebb emberek részt vehetnek, ha akarják, míg a társadalom egésze élvezi azt a védelmet, amelyet a kiszolgáltatottaknak nyújtanak azok, akik felépítették a népesség immunitását.
2020. október 4-én ezt a nyilatkozatot az Egyesült Államok Nagy-Barringtonban írta és írta alá:
Dr. Martin Kulldorff, a Harvard Egyetem orvosprofesszora, biostatisztikus és epidemiológus, aki jártas a fertőző betegségek felderítésében és megfigyelésében, valamint az oltások biztonságának értékelésében.
Dr. Sunetra Gupta, az Oxfordi Egyetem professzora, az immunológia, az oltóanyag-fejlesztés és a fertőző betegségek matematikai modellezésében jártas epidemiológus.
Dr. Jay Bhattacharya, a Stanfordi Egyetem Orvostudományi Karának professzora, orvos, epidemiológus, egészségügyi közgazdász és közegészségügyi szakpolitikai szakértő, a fertőző betegségekre és a kiszolgáltatott lakosságra összpontosítva.
Fordította: Kapusi Péter
